hihetetlen, hogy milyen sokáig képes voltam/vagyok álomvilágban élni. valósnak hinni nem is létező dolgokat. klasszul elringattam magam egészen sokáig, győzködve magam, hogy milyen jó. pedig csak gyűlöltem volna kiszedni a fejem a homokból. aztán kiszedték. összeszedtem magam. egészen jól.

és akkor ott egy furcsa szitu, körbevéve kedves rajongó hús-vér emberekkel, és még mindig a képzelt kell? vagy ezt is csak képzeltem? hát hogy is van ez? nyilván a nem kevés de annál jobb minőségű vodka is lehet ludas... brrrr

csak jól jön még valamire ez a képzelőerő is....