hosszú lesz ez a még egy év.

olyasmire vágyom (naná!) amire most semmi esély.

aztán meg persze majd jól visszasírom ezt a kis kaotikus világot.

nem hiszem, hogy ez önbeteljesítő jóslat lenne. egyszerűen minden jel arra utal, hogy ez tényleg egy ilyen időszak. ki kell bekkelni vagy ki kell élvezni.

csak az a nehéz, hogy stabilitás nélkül könnyű lezökkenni a józan ésszel belőtt vágányról. egy darabig sima ügy, aztán hopp. jön valami földindulás ismét... tudom hogyan kéne, mit kéne, de háttér nélkül meg-megakadok.

ráadásképpen a mértéktelenség és a végletek könnyen átveszik a kormányt. ha valamit, akkor azt nagyon. legyen az jó vagy rossz, kemény vagy laza, szent vagy ördögi... bizony van még mit tanulni.

nem is olyan régen szembesültem vele, hogy fogalmam sincs, ki vagyok. egy orbitális méretű kérdőjel csak úgy előtermett és könyörtelenül ráégett a screenre... (mint a kutatósrác monitorjára az excel tábla :))

azóta eltelt egy kis idő. még mindig nem tudom, hogy ki vagyok, de már tisztul a kép. biztató. és azt csinálom amit szeretek. oda megyek ahova akarok. akkor amikor akarok. szabad vagyok. nagy ajándék ez.